Projekt bemutatása
A Kormány Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz kiemelt projektjeinek megállapításáról szóló 1042/2024. (III. 4.) Korm. határozata az 1. melléklet 32. pontja szerint a „Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia felülvizsgálata” projekt megvalósítása a KTI feladata.
A Projektet a KTI az Építési és Közlekedési Minisztérium jóváhagyásával valósítja meg, a KÖFÁT/9823-1/2024/VIF ÉKM feljegyzés alapján.
Mindez alapján az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz keretében a „Tiszta üzemű városi-elővárosi közlekedés erősítése a fővároson és a budapesti agglomeráción kívüli településeken (IKOP Plusz-1.2.0-23)” megnevezésű felhívásra, a KTI által került benyújtásra a „Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia felülvizsgálata” c. projekt (projektazonosító: IKOP_PLUSZ-1.2.0-23-2024-00010).
A Projekt keretében biztosított támogatás összege: 2 056 792 490 Ft; a Projekt megvalósításának kezdete 2024. január 01., a Projekt tervezett fizikai befejezése: 2027. november 30.
A Kormány által 2014-ben elfogadott Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia (NKS) a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ vezetésével széles körű szakértői megalapozó munka és társadalmi egyeztetés eredményeként készült el. A 2014–2050-es időszakra kiterjedő stratégia alapvető céljának tekintette, hogy a közlekedési infrastruktúra a gazdasági folyamatok hatékony kiszolgálásával a lehető legnagyobb mértékben segítse elő Magyarország versenyképességének növelését. Az NKS kidolgozásának időszakában a hazai és a nemzetközi gazdasági folyamatok változásának végső irányai a 2008-ban kirobbant pénzügyi válságot követően még nem voltak láthatóak, és érthető módon nem számolhatott az azóta eltelt időszakban bekövetkezett váratlan társadalmi és gazdasági változások – különösen a koronavírus-világjárvány és a háborúk – mobilitási hatásaival sem. Ezeket a jelenségeket, tendenciákat már figyelembe vették az egyes alágazatokban az utóbbi években kidolgozott koncepciók (pl. Országos Vasúti Áruforgalmi Koncepció, Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia), amelyek már az NKS-től eltérő fejlesztési irányokat is felvázolnak.
Az NKS felülvizsgálatát a kidolgozása óta eltelt egy évtized önmagában is indokolttá, sőt szükségessé teszi. Ezen túlmenően szükséges az NKS kiegészítése az új kihívásokra adandó válaszokkal, valamint felkészítése a következő programozási időszakokra.
A „Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia felülvizsgálata” projekt alapvető szakmai célja az NKS felülvizsgálatával egy korszerű, a 21. sz. harmadik évtizedének gazdasági, társadalmi kihívásaira válaszoló, az Európai Unió közlekedési politikájával koherens, aktív, környezetbarát, a 2028-2034 közötti Európai Uniós programozási időszak fejlesztéseit megalapozó közlekedési stratégia megalkotása.
Az Európai Unió célkitűzéseihez való minél szélesebb körű illeszkedés, valamint a még hiányzó IKOP Plusz feljogosító feltételek mielőbbi teljesíthetősége érdekében a projekt két ütemben valósul meg.
A stratégia alapcélja, hogy biztosítsa a polgárok mozgási szabadságát azáltal, hogy megfelelő közlekedési lehetőségeket nyújt ennek megvalósításához. Ezen belül is biztosítja az oktatáshoz való jog gyakorlását az iskolába járás közlekedési feltételeinek megteremtésével, a foglalkozás megválasztásának szabadságát és a munkavállaláshoz való jog gyakorlását a munkába járáshoz szükséges közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztésével. Hasonlóképpen biztosítja a vállalkozások szabadságát az áruk (és a munkaerő) szabad áramlását lehetővé tevő közlekedési rendszer kialakításával.
Kiemelt területként kezeli a megkülönböztetés tilalmát, a gyermekek, az idősek és a fogyatékkal élők társadalmi beilleszkedését elősegítő közlekedési szolgáltatások meghatározásával. Kiemelt elemeként kezeli a tisztességes és igazságos munkafeltételek biztosítását azáltal, hogy megteremti annak feltételét, hogy a munkavállalók a napi, heti pihenőidejüket és fizetett szabadságukat megfelelő helyen tudják eltölteni. Alappillére a környezetvédelem és a környezet minőségének javíthatósága a szállítási teljesítmények környezetbarát közlekedési alágazatok felé terelésének elősegítésével.
A stratégia alapcélja, hogy biztosítsa a polgárok mozgási szabadságát azáltal, hogy megfelelő közlekedési lehetőségeket nyújt ennek megvalósításához. Ezen belül is biztosítja az oktatáshoz való jog gyakorlását az iskolába járás közlekedési feltételeinek megteremtésével, a foglalkozás megválasztásának szabadságát és a munkavállaláshoz való jog gyakorlását a munkába járáshoz szükséges közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztésével. Hasonlóképpen biztosítja a vállalkozások szabadságát az áruk (és a munkaerő) szabad áramlását lehetővé tevő közlekedési rendszer kialakításával.
Kiemelt területként kezeli a megkülönböztetés tilalmát, a gyermekek, az idősek és a fogyatékkal élők társadalmi beilleszkedését elősegítő közlekedési szolgáltatások meghatározásával. Kiemelt elemeként kezeli a tisztességes és igazságos munkafeltételek biztosítását azáltal, hogy megteremti annak feltételét, hogy a munkavállalók a napi, heti pihenőidejüket és fizetett szabadságukat megfelelő helyen tudják eltölteni. Alappillére a környezetvédelem és a környezet minőségének javíthatósága a szállítási teljesítmények környezetbarát közlekedési alágazatok felé terelésének elősegítésével.
A projekt első ütemének célja az NKS felülvizsgálata és kellő mértékig kiegészítése, hogy a szükséges megalapozást megadhassa a jelen programozási időszak EU támogatásból megvalósuló közlekedésfejlesztési projektjeinek, és ezt az Európai Bizottság számára is egyértelműen be tudja mutatni.
A projekt második, harmadik és negyedik ütemének célja az NKS felülvizsgálatával a helyébe lépő, teljes körű, új Nemzeti Közlekedési Stratégia megalkotása, ami a jelenlegi hazai és a hazai hálózatot érintő nemzetközi mobilitási igények figyelembe vételével összközlekedési megoldást ajánl a jövőbeli, prognosztizált mobilitási igények kezelésére, miközben javaslatokat tesz a közlekedést érintő különféle problémák kezelésére, mindezt a közlekedési rendszer működtetésére és fejlesztésére fordított források optimális felhasználása mellett.
